Internet és nyelvhasználatA „ráguglizni” és „szelfi” szavak a mindennapos beszélgetés részévé váltak. Ez nem csoda, hiszen a világ, amely körbevesz, az élet minden területén formál minket – akár akarjuk akár nem. Így mivel a legtöbb írott szöveg, amellyel találkozunk a számítógépen, táblagépen vagy telefonon jelenik meg, természetesen a mindennapi nyelvhasználatunk is folyamatosan átalakul. A közösségi médiának és online kommunikációnak köszönhetően nap mint nap új szavak születnek, vagy régi szavak kapnak új jelentést.

A csetelés előrenyomulásával szükségessé váltak a rövidítések, hogy a kommunikáció mindinkább valós idejűvé válhasson. Az SMS-nél és a Twitter használatánál is keretek közé vagyunk szorítva, ha üzenetet küldünk, vagy tweet-elünk, ráadásul az apró gombok sem teszik lehetővé, hogy kisregényeket gépeljünk le rajtuk. Így például egy üzenetben szereplő szóból hiányozhatnak a magánhangzók, vagy csak pár karakter is helyettesítheti őket.

Az olyan emotikonok, mint a 😉 vagy a LOL („Laughing out loud”, magyarul : hangosan nevetek), hasznos elemek a non-verbális kommunikációban, ugyanakkor sokakat idegesít a gyakori használatuk. Ezek a rövidítések vagy emotikonok arckifejezésünket vagy testi reakciónkat is megjelenítik az üzenet olvasójának a szöveges tartalom mellett. A Twitter kommunikáció egyik szintaxisa a „hesteg” (#), ami kattintható kulcsszavakkal segíti a bejegyzések kategorizálását.

A fentieken kívül a kommunikáció módja is megváltozott a közösségi médiának köszönhetően. Sokkal több információt osztunk meg magunkról sokkal szélesebb közönséggel. A kommunikáció stílusa nyíltabbá vált, az emberek közlékenyebbek, gondoljunk csak a személyes blogokra, ahol ország-világgal megosztjuk személyes nézeteinket, érzéseinket, gondolatainkat. De nem is kell ilyen messzire menni, egyből tudjuk, ha egy ismerősünk (akit esetleg több éve nem láttunk) kapcsolata véget ért vagy éppen eljegyezték.

LolcatA mindennapos Facebook használat számos szónak új jelentést adott, ilyenek az állapot, az oldal, és a profil szavak. Az új kifejezésekben a Facebook sötét oldala is megmutatkozik: a troll többé már nem csupán a mesék, fantasy történetek szereplője, hanem olyan ember, aki szándékosan provokatív vagy bántó kommenteket fűz mások bejegyzéseihez.

A közösségi média más módon is hozzájárul a nyelv fejlődéséhez: többé nem csak a hagyományos csatornákon teheted közzé gondolataidat, hogy másokra hatást gyakorolj, vagy új trendeket vezess be. A 2013-as év szava a „szelfi” volt, amely eredetileg egy ausztrál netes fórumról indult világhódító útjára. A Facebook, Twitter és más fórumok használatával óriási közönséget érhetünk el akár otthonról, kedvenc karosszékünkből is.

Szintén viszonylag új trend, hogy a szavakat szándékosan rosszul írják le: jó példa erre az úgynevezett LOLcat, ahol egy macska képére fonetikusan és hibásan írt szövegeket raknak. Ezek a kis nyelvi „játékok” most éppen nagyon divatosak, de nem valószínű, hogy ötven év múlva is emlékezni fogunk rájuk.

A jelenséget természetesen a nyelvészek is követik, többek között az OMG, WTF és a HMI is bekerült a legújabb szótárakba. A szakmai tolmácsolásoknál azonban szerencsére viszonylag ritka a szleng használat, bár akár egy-egy szakmának lehet saját nyelvezete, amelyből nem árt felkészülni tolmácsolás előtt.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com