Magyar nyelv tolmácsolása

Nemzeti ünnepünk alkalmából milyen más nyelvről írhatnánk, mint a magyarról? 🙂 Mivel legtöbbünk születése óta beszéli, nekünk már nem okoz gondot a sok szabály, és talán csak több európai nyelv tanulása után jövünk rá, hogy mennyire nem hasonlatos egyik környezetünkben élő nép nyelvéhez sem, hiába élünk Európa közepén több, mint ezer éve. Vizsgáljuk meg ma kicsit külső szemlélőként különleges anyanyelvünket 🙂

Világszerte körülbelül 13-14 millió ember beszél magyarul; többségük (körülbelül tíz millióan) itthon, illetve a szomszédos országok egykor magyar területein. Jelenleg kilenc féle dialektus ismert.

Jelenleg a latin ábécét használjuk az írás során, az eredeti írásunkat (rovásírás) ugyanis a kereszténység felvételekor hátrahagytuk, Szent István király pedig megparancsolta, hogy minden nyomát el kell törölni (ez az oka, hogy olyan kevés leletünk maradt meg, ami a rovásírást őrzi). Érdekes dolog továbbá, hogy a hun megszállás miatt kapta az ország a nevet a rómaiaktól (Hungária), amit más népek a mai napig megtartottak, érdekes módon csak mi nevezzük magunkat magyarnak 🙂

Ami a nyelvtanulók számára igazi kihívássá teszi a tanulást, az a toldalékok számos fajtája és kombinációja, az ebből következő terjedelmes szavak. Ráadásul 44 betűs ábécénket 14 ékezetes és 9 több betűből összerakott betű (cs, dz, dzs, gy, sz, zs…) teszi izgalmasabbá 🙂 És akkor még nem beszéltünk a j-ly párosról, amiket még a rutinos nyelvhasználók is sokszor összetévesztenek.

Magyar nyelv nehézségeiA szavakat meglehetősen rugalmasan rakogatjuk egymás mögé, hogy kész mondatot kapjunk. Számos szónak több jelentése van, egy szóra pedig több szinonimát is használunk. Szavaink nagy részét egy angol például nem tudja egyetlen szóval lefordítani; ehhez egy rövidebb mondat szükséges.

Egy külföldi számára nehéz megérteni a piros és a vörös szavak különbségét, amiknek használatára nincs kifejezetten szabályunk (mi már ösztönszerűen használjuk). Az is furcsa lehet, hogy azt az embert, aki elvesztette egyik lábát, féllábúnak hívjuk, holott egy teljes lábbal rendelkezik 🙂

Más nyelvekkel szemben a magyar nem könnyíti meg azoknak a dolgát sem, akik személyes névmás alapján szeretnék megtudni, kiről beszélünk: férfiról vagy nőről? Cserébe magázódunk, „önözünk”, amire a németben ugyan van példa, az angoloknál viszont hasonló sincs. Élvezettel használunk szenvedő szerkezeteket is.

Szólásaink, közmondásaink száma szinte végtelen. Ezeket nem mindig egyszerű lefordítani vagy akár értelmezni egy külföldi számára: hogyan fordítanád le szó szerint azt a mondást, hogy „Egyik kutya, másik eb?” 🙂

Hogy ne csak a nyelv árnyoldalairól írjak: Giuseppe Mezzofanti, olasz bíboros, híres nyelvész az összes nyelv közül a magyart emelte ki elismerésül nyelvünk páratlan alkalmazhatóságáért és dallamosságáért. A magyar versek egyenesen lenyűgözték és nagy jövőt jósolt a magyar költőknek.

A leírtak és még számos nyelvi finomság teszi a magyar nyelvet Európa egyik legnehezebben megtanulható nyelvévé, így március 15-én már eggyel több dologra lehetünk büszkék: bonyolult, szép magyar nyelvünkre!

 

Cikk és a képek forrása

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com