A denevérek csipogásától a bálnák földöntúli énekén, delfinek füttyein át rengetegféle hanggal kommunikálnak az állatok. Ebből néhánynak úgy tűnik, egyértelmű jelentése van, például: „Én egy életerős hím vagyok, nézzetek rám”, ugyanakkor az emberen kívül egyetlen más faj sem rendelkezik igazi nyelvvel – vagy mégis?

A hét különböző állatfaj hangjait vizsgáló tanulmányból kiderült, hogy a kommunikációjuk sokkal összetettebb, mint eddig gondoltuk. A kutatók matematikai modellek segítségével vizsgálták a hangmintákat hogy kiderítsék, mennyire összetettek.

Az öt állatfaj (köztük egy denevér és a gyilkos bálna) olyan kommunikációs mintázattal rendelkezik, amire nem lehet azt mondani, hogy véletlenszerű.

A kutatást vezető zoológus, Arik Kershenbaum elmondása szerint attól még nagyon messze vagyunk, hogy az állati nyelveket emberire fordítsuk, és jelenleg még sok rejtély övezi a témakört. Az általuk a legutóbbi kísérletekben alkalmazott matematikai modellek közelebb állnak az emberi nyelvhez, az egyszerűbb modellek, mint a Markov modell viszont nagyobb véletlenszerűséget tartalmaznak, ezért korábban alkalmasabbnak vélték az állati nyelvek megértéséhez.

A Markov modell módszere azon alapul, hogy milyen kapcsolat van egy adott hang és az azt megelőző hangok között. Ez a modell az emberi nyelvnél nem alkalmazható, hiszen nincsen olyan előre meghatározott minta, aminek a segítségével behatárolhatnánk, hogy milyen hangok fognak következni.

Kershenbaum többek között a vadon élő szirti borzok, orángutánok, gyilkos bálnák összetett kommunikációját vizsgálta, viszonyítási alapnak Shakespeare Hamletjéből származó szöveget vette. Ezután minden egyes felvételt kisebb részekre tagolt, elkülönítve az eltérő hangokat egymástól, majd ezeket betűknek feleltette meg.

A kutatók megdöbbenve tapasztalták, hogy egyik állati hangmintára sem illik a Markov modell, hiszen sokkal bonyolultabb mintázatokat követnek. Amikor például a majmok figyelmeztető hangokkal riasztották társaikat, valószínűsíthetően a támadó állatra is utaltak: a „leopárd” riasztásnál a majmok a fákra kapaszkodtak fel, és a támadó leopárdot figyelték, miközben a riasztásnál is alkalmazott szót ismételgették. Ebből az következik, hogy a veszélyt jelentő állat képét egyértelműen egy „szóval” kötötték össze.

Miért gondoljuk ennek ellenére, hogy az emberi az egyetlen, amely valóban igazi nyelv? Először is, a valódi nyelv tartalmaz olyan kritériumokat, aminek az állati kommunikáció nem felel meg. Az egyik ilyen kritérium, hogy a nyelv tanult legyen és ne ösztönös; ennek a kritériumnak többek között a gyilkos bálna is megfelel, hiszen a borjak az anyjuktól tanulják a különböző hangokat.

A másik szükséges kritérium, hogy a nyelvnek ne legyenek határai, bármit ki lehessen fejezni a segítségével. Csupán az emberi nyelv képes elvont, absztrakt dolgok kifejezésére jelenlegi tudásunk szerint.

A fentiek alapján egyelőre megállapíthatjuk, hogy egyik tanulmányozott állati nyelv sem nevezhető valódi nyelvnek, így az állati tolmácsolás még egy ideig várhatóan nem lép ki a tudományos-fantasztikus filmek és könyvek világából.

(cikk forrása: washingtonpost.com, képek forrása: todaytranslations.com)

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com