A tolmácsolás egyik legspeciálisabb formája a jelnyelvi tolmácsolás, rengeteg kérdés merül fel vele kapcsolatban az emberben. Jöjjön most a hét legmegdöbbentőbb tény a jelnyelvvel kapcsolatban:
A különböző országokban különböző jelnyelvet beszélnek
A képen a matematika szó jelét láthatod (balra az amerikai, jobbra a japán megfelelőjét). Miért van egyáltalán szükség egynél több jelnyelvre? Ez nem bonyolítja a dolgokat? Ezeknek a kérdéseknek csak akkor lenne értelme, ha a jelnyelv egy központilag kidolgozott jelrendszer lenne, amelyet egyszerre bocsátottak volna a hallássérültek rendelkezésére világszerte. A jelnyelv a beszélt nyelvekhez hasonlóan természetesen fejlődött ki az emberek egymás közti kommunikációjából.
Pár generáció alatt az improvizált mozdulatok egy teljes nyelvvé alakulhatnak
1980-ban megnyílt az első siketek számára létesített iskola Nicaraguában. A tanulók, akik eddig nem találkoztak más süketnémákkal, az otthonról hozott jelekkel kezdtek el kommunikálni. A dolog működött, bár nem volt következetes vagy szigorúan szabályozott. A tanulók következő generációja már ezt a nyelvet formálta, szabályozta, nyelvtanilag egységesítette. Az idő múlásával kialakult egy önálló jelnyelv, az ISN.
A jelnyelv nem igazodik a beszélt nyelvhez
Mivel a jelnyelv a siket közösségekben fejlődik, független a beszélt nyelvtől. Az amerikai jelnyelv például elég sokban különbözik a brit jelnyelvtől, annak ellenére, hogy mindkét országban angolul beszélnek.
A jelnyelvek saját nyelvtannal rendelkeznek
Az összetett mondatokra külön szabályok vonatkoznak a jelnyelvekben is. Az alany és tárgy megjelölésénél van olyan jelnyelv, ami rámutat mindkettőre, van olyan, amelyik csak a tárgyra és van, amelyik ezt egyáltalán nem jelöli. A szemöldök pozíciója is különböző kérdő szavakra utal: a magasan lévő szemöldök az eldöntendő kérdésekre, az alacsonyan lévő a konkrét kérdésre utal, pl. mikor, mi, miért. Ha nem jól használod ezeket a szabályokat, beszélgető partnered érezni fogja az „akcentusodat”.
A gyerekek ugyanúgy sajátítják el a jelnyelvet, mint a beszélt nyelvet
A jelnyelv tanulásának fázisai megegyeznek a beszélt nyelv tanulásáéval. A babák kezükkel „gügyögnek”, a pici gyerekek elsőnek a könnyű kézjeleket sajátítják el (elsőre baba kiejtéssel). Ezt követően a szavakat összefűzve alkotnak egyszerű mondatokat, majd tanulják meg a nyelvtani szabályokat.
Az agyi károsodás ugyanúgy hat a jelnyelvet beszélők kommunikációjára is
A jelnyelvet folyékonyan beszélők is elveszthetik ezt a képességet egy sérülés következtében. Előfordulhat, hogy a szavak jeleire emlékeznek, de nem jó sorrendben használják őket, vagy nem alkalmazzák a nyelvtani szabályokat. Az is előfordulhat, hogy a jeleknek, amelyekkel kommunikálnak, nincsen semmi értelme.
A jelnyelv vizuális nyelv
Ez elég nyilvánvaló, de fontos megemlíteni. Sok értelemben a jelnyelv hasonlít a beszélt nyelvre, de mégis más. Bár a jelek elég egyértelműek és formálisak, mégis a vizuális kommunikáció minden elemét ki lehet használni beszéd közben, ahogyan az a videón is látszik. Ez azt is jelenti, hogy a jelnyelv nem is annyira más, mint bármely beszélt nyelv. Előbbinél a vizuális elemekkel, például testtartással, arckifejezésekkel tehetjük színesebbé beszédünket, utóbbinál a hang tónusa, hangsúlyozás is része az átadott információnak. Ezek a dolgok nem csak azért érdekesek, mert megmutatják, hogy a jelnyelv mire képes, hanem mert megláthatjuk, hogy milyen összetett és sokrétű bármely nyelv.
A cikk forrása itt található.