A „ráguglizni” és „szelfi” szavak a mindennapos beszélgetés részévé váltak. Ez nem csoda, hiszen a világ, amely körbevesz, az élet minden területén formál minket – akár akarjuk akár nem. Így mivel a legtöbb írott szöveg, amellyel találkozunk a számítógépen, táblagépen vagy telefonon jelenik meg, természetesen a mindennapi nyelvhasználatunk is folyamatosan átalakul. A közösségi médiának és online kommunikációnak köszönhetően nap mint nap új szavak születnek, vagy régi szavak kapnak új jelentést.
A csetelés előrenyomulásával szükségessé váltak a rövidítések, hogy a kommunikáció mindinkább valós idejűvé válhasson. Az SMS-nél és a Twitter használatánál is keretek közé vagyunk szorítva, ha üzenetet küldünk, vagy tweet-elünk, ráadásul az apró gombok sem teszik lehetővé, hogy kisregényeket gépeljünk le rajtuk. Így például egy üzenetben szereplő szóból hiányozhatnak a magánhangzók, vagy csak pár karakter is helyettesítheti őket.
Az olyan emotikonok, mint a 😉 vagy a LOL („Laughing out loud”, magyarul : hangosan nevetek), hasznos elemek a non-verbális kommunikációban, ugyanakkor sokakat idegesít a gyakori használatuk. Ezek a rövidítések vagy emotikonok arckifejezésünket vagy testi reakciónkat is megjelenítik az üzenet olvasójának a szöveges tartalom mellett. A Twitter kommunikáció egyik szintaxisa a „hesteg” (#), ami kattintható kulcsszavakkal segíti a bejegyzések kategorizálását.
A fentieken kívül a kommunikáció módja is megváltozott a közösségi médiának köszönhetően. Sokkal több információt osztunk meg magunkról sokkal szélesebb közönséggel. A kommunikáció stílusa nyíltabbá vált, az emberek közlékenyebbek, gondoljunk csak a személyes blogokra, ahol ország-világgal megosztjuk személyes nézeteinket, érzéseinket, gondolatainkat. De nem is kell ilyen messzire menni, egyből tudjuk, ha egy ismerősünk (akit esetleg több éve nem láttunk) kapcsolata véget ért vagy éppen eljegyezték.
A mindennapos Facebook használat számos szónak új jelentést adott, ilyenek az állapot, az oldal, és a profil szavak. Az új kifejezésekben a Facebook sötét oldala is megmutatkozik: a troll többé már nem csupán a mesék, fantasy történetek szereplője, hanem olyan ember, aki szándékosan provokatív vagy bántó kommenteket fűz mások bejegyzéseihez.
A közösségi média más módon is hozzájárul a nyelv fejlődéséhez: többé nem csak a hagyományos csatornákon teheted közzé gondolataidat, hogy másokra hatást gyakorolj, vagy új trendeket vezess be. A 2013-as év szava a „szelfi” volt, amely eredetileg egy ausztrál netes fórumról indult világhódító útjára. A Facebook, Twitter és más fórumok használatával óriási közönséget érhetünk el akár otthonról, kedvenc karosszékünkből is.
Szintén viszonylag új trend, hogy a szavakat szándékosan rosszul írják le: jó példa erre az úgynevezett LOLcat, ahol egy macska képére fonetikusan és hibásan írt szövegeket raknak. Ezek a kis nyelvi „játékok” most éppen nagyon divatosak, de nem valószínű, hogy ötven év múlva is emlékezni fogunk rájuk.
A jelenséget természetesen a nyelvészek is követik, többek között az OMG, WTF és a HMI is bekerült a legújabb szótárakba. A szakmai tolmácsolásoknál azonban szerencsére viszonylag ritka a szleng használat, bár akár egy-egy szakmának lehet saját nyelvezete, amelyből nem árt felkészülni tolmácsolás előtt.