Régen a fordításokat papírra írták tollal, később írógéppel, majd a számítógép billentyűzetével. Az idő múlásával a papír alapú szótárak mellett megjelentek majd átvették az uralmat az elektronikusak, ma pedig már számos fordítóprogram segíti a fordítást. Bár ezek a programok utazás során vagy baráti levelezésnél nagyon hasznosak tudnak lenni, valószínűleg soha nem lesznek képesek teljes mértékben kiváltani egy gondolkodó, mérlegelő ember munkáját. A mostani bejegyzésben egy olyan kutatás eredményeit ismerheted meg, amely a három legnépszerűbb online fordítóprogram, a Google Translate, a Bing Translator és a Yahoo Babelfish használhatóságát vetette össze (az eredeti cikk itt található)
A kutatás résztvevői nagyrészt átlag felhasználók voltak (tehát nem hivatásos fordítók és tolmácsok), az összehasonlítás olyan minőségi jellemzőkön alapult, amik a szubjektív véleményeket igyekeztek a legjobban kiküszöbölni. A cél az volt, hogy minél jobban leszimulálják a valós felhasználást, például amikor egy diák vagy egy átlagos internet használó használja az online fordító programot.
A tesztalanyok egy tetszőleges szöveget írtak be, majd mindhárom fordítóprogram fordítását megkapták, amikből kiválaszthatták azt, amelyik az eredeti szöveget a legjobban fedi. Ezután a jelentkezők megadták nyelvtudásuk szintjét, így a vizsgálatban a folyékonyan beszélő alanyok visszajelzései nagyobb súllyal számítottak, mint az alacsonyabb szinten beszélőké. Később a kutatásba profi tolmácsokat és fordítókat is bevontak, hogy az eredmény tényleg reprezentatív legyen.
Végül a kapott visszajelzéseket a bemeneti és kimeneti nyelvek, szöveg hossza, mondatok összetettsége, kérdőjel jelenléte vagy hiánya szerint értékelték a kapott eredményeket és rangsorolták a fordító programokat.
A hosszabb szövegek (2000 karakternél hosszabb szövegek) esetében egyértelműen a Google került ki győztesként. Az azonban, hogy mennyivel nyert a másik két vetélytárssal szemben, nagyban függött attól, hogy milyen nyelvet kellett lefordítania a programnak. Francia nyelv esetében a Google fölényesen nyert, német, olasz és portugál nyelveknél azonban csak egy kicsivel maradtak el a vetélytársak.
A Babelfish a Kelet-ázsiai, például kínai és koreai nyelvek esetében tűnt a legjobb választásnak. Erre valószínűleg az lehet a magyarázat, hogy a program szabályelvű felépítése hatékonyabb ezeknél a nyelveknél, mint az asszociáció alapú fordítás, amit a Google is használ.
Ahogy a szöveg 2000-ről 50-re rövidült, a nyelvtan alapú és a hibrid programok, mint a Babelfish és a Bing teljesítettek jobban.
A legmeglepőbb azonban az, hogy a fordítási minőség nem mindig volt mindkét irányban azonos. Az a program, amelyik a legjobban teljesített az egyik irányba való fordításnál, a másik irányban lehet, hogy nem a legmegfelelőbb eszköz, jó példa erre a francia és a német nyelv fordítása: ha angolra kellett fordítani ezeket a nyelveket, a Google jól teljesített, ha azonban angolból kell más idegen nyelvre fordítani, a program nehezen boldogult vele.
Ha tudatosan választhattak a felhasználók, 21%-kal gyakrabban döntöttek a Google mellett a Microsoft programjával szemben, mint a vaktesztnél (ez az eredmény a nyelvet alacsonyabb szinten beszélőknél még inkább a Google irányába tolódott el).
A fentiek alapján mindenki el tudja dönteni, hogy melyik programot preferálja az adott helyzetben. Azonban tartsuk észben, hogy ezek a programok bizonyos korlátokkal rendelkeznek, bár kétségtelenül hihetetlen fejlődésen mentek keresztül megalkotásuk óta. Fő funkciójuk az ember mindennapi munkájának segítése, nem pedig a helyettesítése. Ahogyan egy zenemű komponálására vagy egy regény megírására sem lesz még képes egy darabig a számítógép, úgy szabatos szakfordítást, ne adjisten műfordítást sem várhatunk tőle.