Minden szakmának megvannak a maga kihívásai, jelenleg a tolmácsoknak az új amerikai elnök, Donald Trump adja fel a leckét.
Világszerte küzdenek a szakemberek a kihívással, hogy Donald Trump beszédeit, a vele készített interjúkat érthetően fordítsák.
„Trump beszéde sokszor követhetetlen, lesújtóan küzdelmes.”– panaszolta egy francia tolmács, Bérengère Viennot a Slate.fr oldalon múlt hónapban megjelent cikkében. Valóban nagyon nehéz olyan szöveget igényesen tolmácsolni, amit többek között az összefüggéstelen mondatok, szegényes szókincs, gyakori szóismétlés jellemez.
„Amikor a győzelmén kívül másról kell beszélnie, belekapaszkodik a neki feltett kérdésben szereplő szavakba anélkül, hogy a saját gondolatait fejezné ki. A szegényes szókincse egyenesen lesújtó.”
Viennot – aki mint valószínűleg már kiderült, nem nagy rajongója az új elnöknek – bevallotta, hogy tolmácsként Trump beszéde erkölcsi dilemma elé is állította: ha közvetlenül franciára fordítja a beszédet, a hallgatóságnak jó eséllyel küzdelmes megértenie, de ha a szöveget finomítja, érthetőbbé fogalmazza, azzal úgy állítja be az elnököt, mint egy átlagos politikust, aki szabatosan, tökéletes előadásmódban fogalmaz.
Míg a spanyol tolmácsnak a vulgáris nyelvhasználat okoz fejtörést, a német szakember a sokszor önmagának is ellentmondó szöveg miatt panaszkodik: „Trump tolmácsolása rendesen megizzaszt. A szövege annyira ellentmondásos, hogy a hallgatóság azt gondolja, a tolmács rosszul végzi a munkáját.”
„Nem állítom, hogy a szavak lefordítása nehézkes, de egy dél-amerikainak nem egyszerű átadni, hogy pontosan miről is van szó.” – állítja egy másik tolmács, a spanyol Soraya Caicedo.
Az érthetőség és az előadó stílusának hiteles átadása között egyensúlyozni küzdelmes feladat, így az elnök szarkasztikus beszédét és metaforáit más nyelvbe átültetni sem könnyű.
„Amikor azt mondja, a mexikóiak erőszakosak, a bűnözésre gondolt, de amikor azt, hogy Kína megerőszakolja Amerikát, a gazdaságra utal.” – tette hozzá Caicedo.
A pontos tolmácsolás kulcsfontosságú a nemzetközi politikában, különösképpen, ha befolyásos vezetőről van szó.
2006-ban vita robbant ki arról, hogy az iráni miniszter vajon azzal fenyegetőzött, hogy „eltörli Izraelt a térképről” vagy csak megjósolta, hogy az aktuális kormány „el fog tűnni a történelemkönyv lapjairól”.
A fordítás, mely Donald Trumpot „intelligensnek” vagy egyenesen „géniusznak” jellemezte, szintén vitatott (kicsit pontosabb fordítás szerint inkább arra utalt, hogy az amerikai elnök „színes egyéniség”).
A fentiekből is jól látszik, hogy még tapasztalt, profi tolmácsnak is nehéz olyan szövegeket átadni, amelyeknek a logikai felépítése gyenge, ráadásul ilyenkor mindig fennáll annak a veszélye, hogy a szöveg gyengeségét, ellentmondásait a tolmács nyakába varrják – biztos ő nem értette, biztos ő nem tudta helyesen megfogalmazni. Pedig a tolmács is hozott anyagból dolgozik, ahogy bizonyos mértékig maga az előadó is – ilyen szinten már szövegírók állnak rendelkezésre, bár elképzelhető, hogy Trump ezt nem vette igénybe, vagy rögtönzött.
Bárhogy is történt, az eset gyönyörűen alátámasztja, hogy egy beszédre fel kell készülni előadónak és tolmácsnak egyaránt. Sokszor azonban a tolmácsok hiába kérnek beszédvázlatot, megírt szöveget vagy akár egy rövid konzultációt, emiatt tapasztalataikra és az előadó korábbi beszédeire hagyatkoznak, de ettől még ők sem tudják kitalálni az előadó gondolatait. Szerencsés esetben jó az előadó, könnyű a gondolatmenetét követni, így viszonylag egyszerű őt tolmácsolni akkor is, ha nem adja át a beszédét (pedig erre minden esetben szükség lenne!). Trump beszédstílusa azonban kiborította a bilit, aminek én személy szerint csak örülni tudok, annak ellenére, hogy szörnyen éreztem volna magamat tolmácsként ebben a helyzetben. Mindenesetre mától fogva elég csak erre a cikkre hivatkoznom, amikor felkészülési anyagot kérek. Thank you, Mr. President!
Forrás: http://www.sbs.com.au/